Sportoljunk zenére! - A versenytánc
A versenytánc a táncformák vagy táncstílusok egyik legnagyobb összefoglaló csoportja. Míg a legtöbb ember ezt a táncstílust egyfajta szórakoztató tevékenységnek tekinti, már egyre gyakrabban gondolják sportnak. 1997 óta az Nemzetközi Olimpiai Bizottság is sportként tartja számon a TáncSportot, hiszen csak úgy, mint az atlétáknak, a versenytáncosoknak is kitűnő kondícióban kell lenniük. A tánc erőnlétet, állóképességet és rugalmasságot igényel. Versenyeken mindezekből a fizikai tulajdonságokból a maximumot kell nyújtani. Táncolni sokféleképpen és sokféle helyen lehet. A tükör előtt otthon, házibuliban, disco-ban, az utcán, az iskolában, a lényeg, bárhol, ahol csak nem szégyelled. De vajon vannak-e a táncban szabályok? És ha vannak, vajon mik azok?
Ki hinné, hogy a tánc is egyfajta sport? Amióta ember él a Földön, azóta él a tánc is vele együtt. Már az őskorban is tartottak az ősemberek bizonyos rituálékat, melyeket tánclépésekkel kísértek. Itt nem is inkább a mozdulatok finomságán volt a hangsúly, hanem a ritmusos mozdulatokon, melyek fokozták a szertartások "varázsát". A tánc az életünknek alapvető elemévé vált. Amikor a kisgyerek járni kezd, a zenét hallva már ösztönösen bizonyos táncra emlékeztető mozdulatokat tesz, mert jól érzi tőle magát.
És el is hangzott a lényeg, amiért az emberek szeretnek táncolni. Feledteti a problémákat, jó hangulatot teremt, levezeti a feszültségeket, látványos és szórakoztató. A táncnak nagyon sok formája létezik, minden táncnak megvannak a saját lépéskombinációi. Most ezek közül emelnék ki egyet, hogy egészen pontos legyek, a versenytáncot.
Fontos tudnotok, hogy a versenytánc két fő ágra bontható: a standard táncokra és a latin-amerikai táncokra. Mindkettő igen népszerű a maga nemében, de be kell vallani, hogy amelyik sokkal temperamentumosabb és vérpezsdítőbb, az a latin-amerikai tánc. Talán ez a két műfaj nem árul el még túl sokat számodra, de ha konkrétan megnevezem őket, biztosan a fejedhez csapsz, mert nagyon ismerősnek hatnak majd. Míg a standard táncok közé tartoznak a tangó, a bécsi keringő, az angol keringő, a slow fox és a quick step, addig a latin-amerikai táncok közé a cha-cha-cha, a rumba, a szamba, a jive és a paso doble sorolható.
Az pedig nem is csoda, hogy az utóbbit neveztem sokkal vérpezsdítőbbnek, hiszen ezen a táncok többségének az őshazája Afrika. Ez esetben a testrészek külön mozgásáról van szó, ezzel szemben az európai táncoknál a mozgás a test központjából indul ki. Az afrikai táncot rabszolgák vitték Dél-Amerikába a XVII. és a XVIII. században. Az Észak-Amerikába telepített feketéknek a déliekkel ellentétben sokkal több idő kellett ahhoz, hogy a fehérek az ő táncstílusukat elfogadják. A XIX. századba kellett belépni ahhoz, hogy a fekete és a fehér mozgáskultúra elemei összeolvadjanak és megszülessen az afro-amerikai táncstílus. Európában a latin-amerikai táncok a 20-as és 30-as évek elején kezdtek megjelenni. Azonban még nem ez volt az igazi áttörés. A franciák voltak azok, akik szinte nagyobb változtatások nélkül beépítették ezeket a táncokat kultúrájukba a II. világháború után, az 50-es évek tájékán. Csupán annyi változás történt, hogy a testi közelséget korlátozták az eredetihez képest.
Az 50-es évek végén már a latin-amerikai táncok is felvételt nyertek a tánciskolák programjába és mondanunk sem kell, hogy a fiatalok özönlöttek ezekre a táncórákra.
Nézzük, mit is kell tudnunk a versenyekről! Minden versenyen különböző korosztályokban és versenyosztályokban lehet indulni. A versenyosztályokba pontgyűjtéssel lehet bejutni. Minden megelőzött párért jár egy pont. Vannak kiemelt versenyek (Ranglista versenyek, Országos Bajnokságok), ahol többletpontokat lehet gyűjteni. Ez annyit jelent, hogy a megelőzött párok nem 1, hanem 1.5 pontot érnek. A versenyeken egy-egy tánc 1,5 illetve 2 percig tart. Jogos a kérdés, hogy nem kevés ez egy kicsit? A válaszom erre, hogy ismerhetitek a mondást, mely szerint sok kicsi sokra megy. Ezt azért mondom, mert az 5 táncból a selejtező, elődöntő, középdöntő és végül a döntő esetében ezek a percek összeadódnak, így hamar kiderül, hogy ez az idő nem is olyan kevés. Amit pedig feltétlenül fontos még tudni, ha valaha eljutnál egy ilyen versenyre, hogy a döntőben a hat legjobb páros táncol, a bírók pedig a helyezés számát pontozzák, tehát minél kevesebb pontot kap egy pár, annál közelebb kerül a dobogóhoz.
Ha elnyerte a tetszésedet és kedvet kaptál hozzá, keress egy olyan sportegyesületet a városodban, ahol részletes tájékoztatást adnak az ottani lehetőségekről, s már csak az marad hátra, hogy táncra perdülj és Te légy a parkett ördöge!
A standard táncok
A standard táncok, még a latin-amerikai táncok versenylistára vétele előtt szerepeltek a világbajnokságon. A férfi frakkot vagy inget mellénnyel, a nő nagyestélyit illetve hosszú szoknyát visel. Testközelből táncolnak a férfi vezet. Kötött műfajnak számít, ezért kevés a show elem szerepel.
Az angol keringő a nemzetközi tánc kategória első standard táncaként szerepel a versenyeket. Nem összekeverendő a szintén 3/4-es ütemű bécsi keringővel, amely kétszer olyan gyors, mint angol párja. Angol elnevezése is bécsi eredetére utal: slow waltz, szó szerint "lassú keringő". A tánc az emelkedésektől és süllyedésektől, valamint a folyamatosan forgó, mozgó test látványától válik elragadóvá és a lírikus hangulatú zene a legharmonikusabb, legnyugodtabb standard tánccá alakította az idők során… 1922 óta versenytánc
Zenei ütem: 3/4
Tempó: 28-30 ütem/perc
A tangó a standard táncok második versenyszáma az angol keringő után. Latin-amerikai, elsősorban argentin eredetű tánc, mégis inkább a standard táncokra hasonlít, mint a latin-amerikai táncokra. Táncolása során nincs emelkedés és süllyedés, végig horizontálisan egyenes vonalban táncolják. Az előrelépést sarkon lépik. Dinamikus, közepesen gyors tánc, hirtelen mozdulatokkal. 1929-ben került fel a hivatalos versenytánc listára.
Zenei ütem: 2/4
Tempó: 31-33 ütem/perc
A Bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két 3/4-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen a húszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt. Angliában a Bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az angolok Bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard táncversenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadik bemutatandó tánc. 1951 óta versenytánc
Zenei ütem: 3/4
Tempó: 58-60 ütem/perc
A Slowfox a lineáris lépésmintákat követő, művészien megformált, hosszú, sikló járómozgáson alapul. Az angol társastánc legtipikusabb tánca, melynek eleganciáját zenei oldalról a szaxofon és a klarinét emeli ki. Igen igényes és technikailag viszonylag nehéz tánc, mely a világtánc programban is szerepel. Versenytáncban csak C osztálytól szerepel a versenyprogramban. 1929 óta hivatalosan is versenytánc.
Zenei ütem: 4/4
Tempó: 28-30 ütem/perc
A quickstep (angol szó; jelentése: gyors lépés) leginkább a foxtrottból eredeztethető, melynek gyökerei a ragieben és a onestep-ben keresendők. Utóbbi kb. 1910-ben került át Amerikai Egyesült Államok Amerikából Európába. Rendkívül leegyszerűsített táncról volt szó, melyben folytonos egy lépésmozgások váltakoztak, a ritmus változatlan, chasse-któl mentes, indulójellegű, haladó tánc volt. Hamarosan kialakult a ragtime stílusa Nagy-Britanniában, s a onestep-ből kifejlődött a Rag. Az új ritmus lehetőséget adott a chasse-k beintegrálására, így alakulhatott ki a foxtrott. Lendületesebb táncot alkottak meg, ugyanis sarokkal léptek előre, s a tánc ma használatos formája már az 1920-as évek elején létrejött. Később, 1924-ben a foxtrott két ágra bomlott: a lassabb Slow Foxtrottra és a gyorsabb quickstep-re. A quickstep korai elnevezése: Quicktime Foxtrott és Charleston. Alapmozgását a Chasse-k, Lock Stepek és a külső állásban megtett lépések jellemzik. Kissé úgy jelenik meg a parketten, mintha a párok gyorsan, szabálytalanul futómozgást végeznének, szeszélyes jellegét a chasse-k jelenlétének, a lépések dinamikusságának és a slow-quick (lassú-gyors) lépések tempós váltakozásának köszönheti. Nem a legegyszerűbb táncok egyike, nyugodt felsőtesttartást és kidolgozott lábtechnikát igényel. A standard táncok közül a legnagyobb népszerűségnek örvendő táncról van szó, hisz egyik másik báli tánc sem mondhatja el magáról, hogy sziporkázó, dinamikus és élettel teli.
Zenei ütem: 4/4
Tempó: 50-52 ütem/perc
A latin-amerikai táncok
a latin-amerikai táncnak kettő fajtája van melyek: - afrikai eredetű "importált": szamba, rumba, mambó - afro-amerikai eredetű(jazz korszak): onestep, jimmy, chalston, black bottom
Ritmus:2-3-chachacha A rumba és a mambó egyik változata (lasúbb).Egy kubai eredetű zenész játszotta egyszer túl gyorsan a rumba zenét ebből lett a cha-cha-cha. 1954-től a legkedveltebb divattánc.
Samba
Afrikai eredetű ,ősi népi tánc. A rabszolgák hozták be Braziliába. "Semba" egy csípőmozgás fajta, ami szaggatott, rövid mozdulatokat tartalmaz.
A rumba a legtöbb táncos kedvence...(eltekintve a kivételektől). A rumba azért nyerte el tetszésüket, mert ez a tánc a megtestesült szenvedély, amelyet először a férfi a nő, a nő a férfi elcsábítására használta. Ez a lassú, mégis sok energiát igénylő tánc az összes latin-amerikai tánc alapja. A lassú zene elősegíti a kifinomult csípőmozgás létrehozását. Kubai eredetű jelentése: "ünnep", "tánc". New York tette ismerté(1930-as évek).Ritmusa: gyors-gyors-lassú
Spanyol eredetű jelentése: "kettős lépés". Egy bikaviadalt ábrázol, ahol a férfi a torreádor, a nő a kendő. Együtt mozognak a képzelt bika előtt. A férfinál nem igényel olyan nagy szintű csípőmunkát, viszont a nőtől annál többet. Nagyon fárasztó, ráadásul technikailag is nehéz tánc, épp ezért csak C osztálytól felfele táncolják. Hirtelen mozdulatok, gyors forgások (főleg a lány részéről) jellemzi.
Ez a leggyorsabb latin-amerikai, vagy inkább csak amerikai tánc. Észak Amerikában alakult ki, és az amerikai katonák hozták be Európába. Az emberek -hibásan- rock'n roll-ként is szokták emlegetni. Hivatalosan 1968-tól lett versenytánc.
